Nem hordhatjuk ugyanazt a kalapot


Láma Ole Nydahl: Vannak, akik nem akarnak maguk fölé egy istent

Veszprém - A veszprémi arénában több mint ezren hallgatták hosszú órákon át a tibeti buddhizmus első nyugat-európai meghatalmazott meditációs mesterét, Láma Ole Nydahlt a közelmúltban.

2010. október. 18. hétfő | Szerző: Győrffy Árpád



A kisportolt alkatú, rövidre nyírt hajú 69 éves dán származású tanító évente kétszer körbeutazza a Földet, hogy az egész világot átfogó Gyémántút Buddhista Közösség 620 meditációs központjának egy részét felkeresse. Harminc éve járja így az országokat, húsz éve mindig útba ejtve hazánkat is. Szinte mindenhol jelen vannak, kivéve az iszlám országokat, ahol tiltják a más vallásokat és Afrikát, ahol tapasztalatai szerint az emberek nem érdeklődnek ilyen dolgok iránt.

A láma teljesen normális, úgymond hétköznapi embernek tartja magát. Amikor teheti sportol, például még ma is ejtőernyőzik, motorozik, fizikai munkát végez, a veszprémi útja előtti napon éppen valami istállót bontott. A fő programja persze miden nap a tanítás.


A veszprémi arénában a félbevágott küzdőtér közepén álló kanapén hagyományos lótuszülésben foglalt helyet. Mellette segítője, aki az angol nyelvű előadást és a kérdéseket, válaszokat szinkronban fordította magyarra.

A félig megtelt nézőtéren különböző korú emberek a csecsemőktől az idősebbekig, sokan kisebb-nagyobb társaságokban, családokkal. A parkolóban álló autók rendszáma alapján voltak közöttük csehek, osztrákok, szlovákok, németek, egyesek a szomszédos megyékből érkeztek, de a túlnyomó többség a városból és környékéről jött. A hangulat inkább valami jó hangulatú koncertre, vagy inkább annak szünetére emlékeztetett, mintsem egyházi összejövetelre.

Az előadás előtt lehetőségünk nyílt arra, hogy külön is kifaggassuk Láma Ole-t.
Elsőként is arról kérdeztem, mennyire kell komolyan venni az ilyen sportcsarnokos találkozókat tartó egyházakat. A hagyományos szertartásokhoz szokott embernek inkább cirkusznak tűnnek az ilyen rendezvények. Akár arra is gondolhatunk, hogy valami jó pénzszerzési akcióról van szó.

Láma Ole Nydahl:A cél, hogy fejlődjünk, hogy a mi belső Einsteinünket, Shakespeare-ünket a lehető legjobban kifejlesszük
Láma Ole Nydahl:A cél, hogy fejlődjünk, hogy a mi belső Einsteinünket, Shakespeare-ünket a lehető legjobban kifejlesszük (Szabó Péter Dániel)

 - Mondhatjuk akár azt is, hogy mi egy nagy cirkusz vagyunk, amihez egymilliárd ember tartozik a földön - kezdte válaszát a láma, minden sértődés nélkül reagálva a kérdésekben rejlő nem éppen pozitív feltételezésekre.  - Ott vagyunk azokban az országokban, amelyeknek van pénze, meg azokban is, amelyeknek nincs. Soha nem az érdekel bennünket, hogy hány ember fog fizetni. A fontos, hogy vannak olyanok, akik nem akarnak maguk fölé egy uralkodót, egy istent. Felnőttek akarnak lenni, és dönteni akarnak a saját életükről. Lehet, hogy vannak olyan egyházak, amelyek el akarják venni az emberek pénzét és uralkodni akarnak rajtuk. Mi mindent ingyen csinálunk, senki nem kap fizetést. Nehéz lenne közöttünk olyant találni, aki mást kapna, mint szellemi hasznot.
- Ha így van, mire fordítják a belépőkből befolyó pénzt?
- Nem szivarra és nagy kocsikra, vagy konyakra. A pénzből javíthatjuk a központjainkat, vagy veszünk egy olyan elvonuló helyet, ahol az emberek meditálhatnak. Ahogy én tudom, az itteni csoportjaink is a törvényeknek megfelelően működnek. Elképzelhetetlennek tartom, hogy valaki nem a buddhizmus, ne az emberek hasznára fordítsa a pénzt.
- Én azt gondolnám, hogy a tanítás egy intim dolog, hogyan lehet több ezer ember előtt beszélni, mennyire biztos, hogy ezzel megfelelő hatást ér el a hallgatóságban?
- Nem mondok semmi olyant, amiben hinniük kell, csak azt mondom, ellenőrizzék azokat a dolgokat, amiket a Buddha mondott, hogy hasznos-e az életükben. A mai tanításom például az ok és okozatról szól, arról, hogy hogyan tudunk jobban élni, a motivációról, ami az együttérzés és a bölcsesség, valamint a látásmódról, arról, ahogy látjuk a világot. Mindenkinek a tudata tiszta fény, és mindenki azt fogja fel, ami neki való. Nem hiszem, hogy bármelyiket is ki lehetne használni. Viszont ha megérted őket, akkor az életed javára válnak.
- Ön szerint mi az, amitől a buddhizmus igazi alternatíva lehet az embereknek a hagyományos vallások helyett?
- A mostani vonzódásunkat az határozza meg, hogy mit tettünk előző életünkben. Ha a fejlődésben egy bizonyos pontot elérünk, szeretnénk olyan dolgot, ami tapasztalást ad nekünk, nemcsak egy hitet. Ez a buddhizmus, amiben nem kell semmit hinni, amiben csak módszerek vannak és magyarázatok, és az, hogy hogyan fejlődhetünk, mint emberi lények, hogyan tudunk jobban élni, meghalni és újraszületni. A Buddha nem egy külső dolog, vagy egy isten, a cél sem az, hogy a Buddhát boldoggá tegyük. A cél, hogy fejlődjünk, hogy a mi belső Einsteinünket, Shakespeare-ünket a lehető legjobban kifejlesszük.

Láma Ole Nydahl örül az új követőknek, de azt is tudja, hogy nem lehet mindenki buddhista. Ahogy ő fogalmaz: nem mindenki lesz boldog attól, ha ugyanazt a kalapot viseli. Úgy véli, nagyon jó, ha az emberek egy része a keresztény, a hindu vagy a zsidó vallást gyakorolja. Egyedül az iszlámtól óv mindenkit, mert az a vallás szerinte nagyon rossz dolgokat csináltat a követőivel.
Copyright © Buddhizmusma - Olvasóterem