Halálközeli élményekről

Idézet az Index cikkéből: Birkákba költözik a lelkünk?


"A tudósok a holttesteket és a haldoklókat vizsgálják, hogy elcsíphessék a megszűnés pillanatát, és a halál okára választ találjanak, de legtöbbször csak a részfolyamatokat elemzik, ami nem ad, nem adhat kielégítő választ. A halál értelmezésekor önkéntelenül felmerül, hogy létezik-e túlvilági élet, vagy a testtel együtt minden elpusztul. Ez a kérdés, aminek megválaszolásával közelebb kerülhetnénk a halál megértéséhez. De hogy álljunk neki a kérdés megválaszolásához?...


Megkerestük dr. Susan Blackmore-t, aki az IANDS tanácsadó testületének tagja, egyébként maga is több mint húsz évig foglalkozott a halálközeli élmények vizsgálatával. " 

dr. Susan Blackmore:
"A halálközeli élmények mélyreható, sorsfordító események, de nem a menny vagy pokol tüneményei, és semmi sem hagyja el a fizikai testet, hogy átmenjen a másvilágba. Az alagút, a testenkívüliség, fények és emlékek mind magyarázhatóak azokkal a folyamatokkal, amiket félelem, anoxia, sérülés vagy más trauma okoz az agyban. Sajnos sokan térnek vissza az ilyen élményekből azzal, hogy látták Istent, vagy valamilyen lelket, vagy a túlvilágot, és csak néhányan jutnak túl ezen, és látják be, hogy amit ők gondolnak, az lényegtelen - az univerzum egy, és nincs másik énünk. Ebben az értelemben ez az élmény hasonlít a hagyományos misztikumokhoz, vagy a Zen meditációhoz - nem azért, mert az énünk elhagyja a testet, hanem mert nincs én, ami távozhatna. Így nem is kell félnünk a haláltól, hiszen nincs énünk, ami meghaljon."

Copyright © Buddhizmusma - Olvasóterem