Milarepa végakarata



Marpa Lotszava lábaid elé leborulok!

Ti összegyűlt tanítványok figyelmezzetek az öreg jógi szavaira. Milarepa közli véletek végakaratát! Hála néked Lhobragból származó Marpa, én, Milarepa jógi, bevégeztem feladatomat. Ti valamennyien, tanítványok és szerzetesek, gyakoroljátok útmutatásom szerint az elmélyedést. Kövessétek elődeink példáját, kövessétek az én példámat! Törekedjetek a legmagasabbrendű után a magatok és a lények boldogsága érdekében. Így tegyetek, mert más tevékenység nem hozhatja az áhított eredményt.

*

Útmutatásaimat, ha nem követitek, úgy kár volt a Hagyomány Örököséhez fordulnotok; áldást és beavatást, akkor mi végre nyertetek tőlem; tanításaimat akkor miért kértétek?

A Tantrák higgyétek, el meg nem gyógyíthatnak; a mantrák nem segíthetnek, csak annak,
aki a Tan szellemében él. Meg nem válthatnak a változás világából a titkos tanítások, a világról lemondani nektek kell.

Az áldozati szertartások bemutatása az úton előre nem visz; a testet, szót és gondolatokat nektek kell felajánlotok, a Tan szolgálatába állítanotok. Adományok rajtatok nem segítenek, míg csak le nem győztétek a megkülönböztetés átkát; mohóságot és gyűlölködést kell mellőznötök. Mert nem érdemet hozó az adakozás, csak akkor, ha az önzetlenség megvalósítódott.

Magas rang megváltásotokat elő nem segíti; minden lény egységét kell magatokban megvalósítanotok. Sztupák emelése rajtatok mit sem segít, a Törvényt szívetekben kell, ápoljátok. Az Buddhaformák-képmásai meg nem szabadítanak benneteket a Változás Világából; az elmélyedés gyakorlása vezet csupán a helyes irányba.

Halálom évfordulójának megünneplése tévedéseiteket nem helyesbíti; az elmélyedés gyakorlása vezet csupán a helyes irányba. Hamvaim meg nem válthatnak titeket; példámat követve az elmélyedést gyakoroljátok! Türelem és kitartás mit sem segítenek, ha már a legkisebb bírálat kizavar nyugalmatokból.

*

A szenvedések elviselése mit sem segít, ha a Tan lényegét nem értitek. A lemondás mit sem segít rajtatok, ha a vágytalanságot meg nem valósítottátok. Részvét mit sem segít rajtatok, ha az önzetlenség szívetekben ki nem virult.

A mások érdekében végzett munka mit sem segít rajtatok, ha jutalom reménye él bennetek.

És ti tanítványok mit kerestek itt körülöttem, ha utasításaim teljesítésére képesek nem vagytok? Csillapítsátok a lények szenvedéseit, mert más cselekedetek csak új fájdalmak szülője. Én a jógi, feladatomat íme, elvégeztem.

*

Hannah és Ole: Találkozás a XVI. Karmapával (video)

Láma Ole: A boldogság forrása -video

Feljövőben a buddhizmus: A nyugati irányzat

szerző: Gerlóczy Ferenc forrás: 168 Óra
A buddhizmus világszerte elképesztő ütemben népszerűsödik. Kínában is, ahol sokáig elnyomták, és szülőhazájában, Indiában is, ahonnan egykor a hinduizmus és az iszlám teljesen kiszorította. A leglátványosabban azonban Nyugaton hódít.

A buddhizmus már a nemzetközi bulvársajtóban is téma lett. A képes újságokból nemcsak azt lehet megtudni, hogy az ünnepelt hírességek között – az Apple-vezér Steve Jobstól a filmsztár Angelina Jolie-n és Richard Gere-en át a zeneszerző Philip Glassig – hány buddhista akad, hanem azt is, mennyire megváltozott az életük, amióta meditálnak és gyakorolnak (tudniillik a buddhizmus nem hit, hanem életmód, amit gyakorolni kell). Az Egyesült Államokban – a legszerényebb becslések szerint is – legalább másfél, Európában hárommillióan vannak, a rokonszenvezők száma ennek többszöröse. De nem is a számok imponálóak, hanem a trend: a magukat így vagy úgy buddhistának valló nyugatiak száma hat-nyolc évenként megduplázódik.

Ez annál is meghökkentőbb, mivel Gautama Sziddhártha herceg (vagyis a „Felébredt” – szanszkritul a „Buddha”) két és fél ezer éves tanítása Európában és Amerikában a 19. századig szinte teljesen ismeretlen volt. Néhány évtizede csak, hogy Kelet-Ázsia felemelkedése, ázsiai buddhisták Nyugatra települése, az internet, szóval a globalizáció felpörgette a folyamatokat, s a buddhizmust nyugati – vagy talán globális – vallássá formálta. Eredetileg azonban a tan – Heinz Bechert német buddhológus szavaival – „nem aktív misszióként jött Nyugatra, hanem róla szóló könyvekben”.

Kőrösi Csoma Sándornak „papírja is van róla”

Számtalan ilyen könyv született, s bár megoszlanak a vélemények, kié az elsőség, Kőrösi Csoma Sándornak „papírja is van róla”. Amikor 1933-ban Tokióban ünnepélyesen bódhiszattvává avatták – vagyis olyan emberré, aki életében közel jutott a megvilágosodáshoz –, a hivatalos indoklás így szólt: „Ő az, aki megnyitotta a Nyugat szívét a Buddha-Tan befogadására.”

Az európai értelmiség nem kis részének érdeklődését az 1860-ban elhunyt Arthur Schopenhauer fordította a tan (dharma) felé. A német filozófus kijelentette, az összes elképzelhető vallás közül a buddhizmus a legjobb. Odaadó híve, Richard Wagner pedig A győző címmel operát tervezett írni a vallásalapítóról. Sokáig azonban az olyan megnyilatkozások sem voltak ritkák, mint a jezsuita Josef Dahlmanné, aki 1898-ban azt állította: a buddhizmus „a nihilizmus és a materializmus leggorombább elemeit egyesíti magában”.

Azoknak a szemében, akik csupán a nyugati monoteizmusokat tekintik teljes értékű vallásnak, a buddhizmus könynyen nihilistának tűnhet (ha materialistának nem is, hiszen az egész anyagi világot illúziónak mondja). A buddhizmusban az a lényeges, hogy ne ártsunk se másoknak, se önmagunknak, és legyen bennünk együttérzés más lények iránt – ám például az a kérdés, hogy van-e Isten avagy istenek, egyáltalán nem fontos (amikor a Buddhától tanítványai ilyesmiket kérdeztek, ő rendre ki is tért a válaszadás elől).

A mérgezett nyíl esete – mindannyiunkban ott van

Egyszer egy Málunkjáputta nevű tanítvány éppen emiatt erősen méltatlankodott a Buddhánál. Miért nem mondja soha, hogy örökkévaló a világ, de azt sem, hogy véges; azt sem, hogy van lét a nirvána állapotában, de azt sem, hogy nincsen? Méltatlankodó tanítványát a Buddha ahhoz az emberhez hasonlította, akit mérgezett nyíl talált el, de addig nem engedi, hogy kihúzzák a vállából, amíg meg nem tudja, melyik kaszthoz tartozik a sebész, miből volt az íjhúr, milyen alakú a nyílvessző, milyen madár tollával volt feltollazva, és így tovább. Mindannyiunkban ott van a nyíl: a betegség, az öregség és a halál – mondják a Buddha szellemében mai nyugati követői, akik szerint a megvilágosodást kivéve valójában minden szenvedés, mert elmúlik. Ám megfelelő életmóddal, illetve gyakorlatokkal nemcsak a lét örökös körforgásából léphet majd ki egyszer egy késői reinkarnációnk, hanem a zavarodott nézetektől megszabadulva a tiszta tudatállapotok akármilyen magas fokára már ebben az életünkben eljuthatunk.

Ez a gyakorlati attitűd a titka a buddhizmus csodás nyugati népszerősödésének. Fogékonyak rá ateisták, szekuláris humanisták s mindazok, akik a megváltást nem kívülről – Istentől, illetve a Messiástól – várják, hanem önmaguktól.

Fekete koronás buddhizmus

A buddhizmus mintegy négy évtizedes nyugati karrierje során először a zen hatott, később a tibeti buddhizmus.
A dalai láma többször is meghirdette, hogy a dharma, a tan most Nyugaton fog terjedni, ám úgy tűnik, a tibeti buddhizmus – a vadzsrájána, vagyis a gyémánt út – irányzatai közül nem az övé, hanem az úgynevezett Karma Kagyü – a fekete koronás – iskola futja be a legfényesebb nyugati karriert. Nem véletlenül, hiszen tényleges vezetőjük európai: a dán Ole Nydahl láma.

Ole Nydahl, aki 1968-ban, a hippi-korszakban először nászútra, majd nem egy ízben hasist csempészni utazott a Himalájába, ott a gyémánt útnak a dalai láma mellett legtekintélyesebb lámája, Rangdzsung Rigpe Dordzse, a 16. karmapa tanítványául szegődött. Ő bízta meg Olét és feleségét, az egy éve elhunyt Hannát, hogy terjessze a tant Nyugaton. A házaspár eleget is tett a felszólításnak: több mint ötszáz buddhista központot alapított Európában, Amerikában és Oroszországban. Ole Nydahl ma is szinte naponta más és más országban tart előadást, vezet meditációt, találkozik követőivel és a kíváncsiakkal. Az övé a buddhizmus legnépszerűbb irányzata számos országban – így Németországban vagy Magyarországon is.

Talán azért is, mert az Európában idegennek ható külsőségek mellőzésével nemcsak a tanítványok serege, hanem ő maga, a tudós láma is „nyugati” módon, farmerben és pólóban jár, vicceket mesél; a megvilágosodott tudatállapot illusztrálására, illetve a tanítványok felrázására bungee jumpingot és ejtőernyős-ugrásokat mutat be és népszerűsít. A konzervatív buddhisták által túlságosan szabadosnak vélt közösségben emlékeztetnek: a Buddha még a szerzeteseknek sem tiltotta, hanem csupán tanácsolta, hogy ne igyanak alkoholt, tartózkodjanak a nemiségtől, illetve, hogy ne egyenek húst.

Az ő közösségük egyébként is világi közösség, amelyben úgy gondolják: mindenkinek Buddha-természete van, mindenkiben ott rejlenek a megvilágosodáshoz szükséges jó tulajdonságok és tökéletességek – amelyek időnként már jelenlegi életünk során is megnyilvánulhatnak, és másokat is segíthetnek a megvilágosodásban.

Buddha és Pest

„Buda hegyen épült város, mellette folyik el a Duna. Nem tudják biztosan, honnan kapta a nevét, vagy az ókori Budaliától, vagy attól a szent férfiútól, akit Buddhának neveztek, nem mintha ő lett volna az alapítója, hanem mert olyan kiváló volt, hogy az ő nevét adták neki” – írja Galeotto Marzio Mátyás király tetteiről és mondásairól írt könyvecskéjében. Ezt Duka Tivadar, Kőrösi Csoma Sándor első életrajzírója azzal a feltételezéssel egészíti ki, hogy a Gellért-hegyen egykor buddhista emlékhely – sztúpa – állhatott, mivel a magyarok már a népvándorlás során szoros kapcsolatba kerülhettek a buddhizmussal.

Magyar buddhista közösség (szangha) alapítására az 1930-as években ketten is kísérletet tettek. Előbb Kovács György, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum későbbi könyvtárosa próbálkozott, majd Tiencsinből egy Csao Kung nevű – paksi születésű – buddhista szerzetes ajánlkozott, hogy hazatér, és létrehozza a magyar szanghát. Az első hivatalos buddhista „egyház”, a Buddhista Misszió végül 1952-ben alakult meg Hetényi Ernő vezetésével, amely a rendszerváltásig mindenféle magyar buddhista ernyőszervezete volt, s a német Árya Maitreya Mandalához, a Lama Anagarika Govinda (Ernst Lothar Hofmann) által alapított közösséghez csatlakozott.

A rendszerváltás után gyakorlatilag az összes főbb buddhista irányzat alapított „egyházat” magának, s felsőoktatási intézmény is létrejött: a Tan Kapuja Buddhista Főiskola. A tízezerre becsült gyakorló magyar buddhista jó egyharmada az Ole Nydahl-féle Karma Kagyü-vonalhoz tartozik, de Magyarország nem lenne Magyarország, ha nem működne a rivális Karma Kagyü-vonalnak is egy itteni lerakata. Úgyhogy miközben az Ole-féle Gyémánt Út Buddhista Közösség – miként a magyar buddhisták többsége – városi és kozmopolita, a Karma Ratna Dargye Ling honlapján egyebek között a dicsőséges szkíta–hun–magyar buddhizmusról tájékozódhatunk.

forrás:itt

Copyright © Buddhizmusma - Olvasóterem